Kedves Helen! Hogyan állapíthatom meg, hogy a gyermekem próbálja felhívni magára a figyelmünket?

„Kedves Harper család! A fiam 4 éves, és még mindig nem ejti ki jól a szavakat. Az utóbbi időben még inkább keveri a szavakat, mint korábban. Kíváncsi vagyok, vajon a féltékenység-e a mögöttes ok, mivel a családban van még egy kisbaba – a sógornőm gyereke. Arra gondolok, hogy talán így próbálja felhívni magára a figyelmünket?”

Kedves Anyuka!

A gyermek viselkedésében bekövetkező bármilyen változásnak meg kell keresni a kiváltó okát. Néha hasznos lehet megfigyelni azokat a körülményeket, amelyek megváltoztatják a gyermek viselkedését, vagy azt, amely azt megelőzi (mit mondtak kinek és milyen módon, ki volt még jelen stb.).

Annak megállapításához, hogy valóban féltékenységről van-e szó, vegye figyelembe, hogy a beszéd megváltozása csak olyan helyzetekben fordul-e elő, amikor a másik kisbaba is jelen van, vagy amikor mások a másik kisbabáról beszélnek. Hogyan reagálnak a családtagok a kisbaba jelenlétében (Elhanyagoltnak érzi magát? Úgy érzi, hogy elhanyagolják?) és hogyan reagál a környezet a viselkedésére ezekben a helyzetekben.

Ha úgy tapasztalod, hogy ez a viselkedés egy bizonyos helyhez köthető (csak ilyen körülmények között fordul elő), akkor valószínűleg regresszív viselkedésről van szó, amely a gyermek korábbi pozíciójának és a felnőttektől kapott figyelem elvesztésére adott reakcióként jelentkezik.

Ezek a reakciók azonban meglehetősen gyakoriak és normálisak az ilyen korú gyermekeknél (és még az idősebbeknél is). Fontos, hogy elegendő időt adjunk neki arra, hogy alkalmazkodni tudjon az új helyzethez, amelyben osztozkodnia kell a felnőttek figyelmén egy kisbabával, és folyamatosan tudassuk vele, hogy mennyire fontos mindenki számára, és nincs veszélyben a helye a családban.

A regresszív viselkedés általában csak ideig-óráig tart, és eltűnik, amikor a gyermek visszanyeri a biztonságérzetét és státuszának stabilitását.

Fontos azonban, hogy ezt a viselkedést ne bátorítsuk azzal, hogy ezekben a helyzetekben külön figyelmet szentelünk a gyermeknek, hanem inkább jelezzük, hogy más körülmények között (amikor a szokásos módon viselkedik) biztonságban van a helyzete (szereted őt, fontos stb.).

Az is nagyon fontos, hogy soha ne kritizáld őt a regresszív viselkedéséért, hanem hangsúlyozd az idősebb unokatestvér előnyeit (pl. hogy már nagyfiú, és sok mindent meg tud csinálni, amit a kisbabák nem).

Ha azonban úgy tapasztalod, hogy nem helyspecifikus viselkedésről van szó, akkor mindenképpen hasznos (és szükséges) lenne logopédushoz fordulni, hogy meghatározzák a beszédben jelentkező nehézségek leküzdésének leghatékonyabb módjait.